Tájak

Hogyan születnek a hegyek?

A kőzetlemezek ütközése, a vulkánok és a gyűrődés emeli fel a felszínt.

Hegyvidéki talajok

Minél magasabbra megyünk, annál hidegebb, savanyúbb és vékonyabb a talaj.

Völgyek: a víz keze nyomán

A patakok V alakú, a gleccserek U alakú völgyet vájnak.

Ártér és öntéstalaj

Az árvíz minden alkalommal új talajréteget terít a völgy aljára.

Mészkő és karsztosodás

A savas esővíz lassan feloldja a mészkövet – így lyukacsosodik ki egy egész hegység.

Rendzina: a mészköves talaj

Vékony, sötét, köves talaj mészkövön – meglepően gazdag növényvilággal.

Barlangok születése

A víz először repedést tágít, aztán termet váj, végül cseppkövekkel díszíti.

Cseppkövek és barlangi formák

Minden csepp egy hajszálvékony mészgyűrűt hagy maga után.

Élet a föld alatt

Sötétben, állandó hidegben is nyüzsög az élet – csak lassabban.

Löszdombok és löszfalak

A jégkorszak szele porból építette fel Magyarország legjobb termőföldjeit.

Vulkáni talajok

A hamu és a bazalt sötét, ásványokban gazdag, laza talajt ad.

Síkvidéki talajok: szik, homok, láp

Az alföldi tájon a talajvíz szintje dönti el, milyen talaj alakul ki.