Minél magasabbra megyünk, annál hidegebb, savanyúbb és vékonyabb a talaj.
A hegyekben a talaj kialakulását a lejtő, a hideg és a csapadék irányítja. A meredek oldalakon a víz lemossa a finom szemcséket, ezért csak sekély, köves váztalaj marad – ezt hívják erubáz vagy rankertalajnak.
A lombos erdők övében barna erdőtalaj alakul ki, feljebb, a fenyvesekben savanyú podzol, ahol a tűlevelek bomlásából származó savak kimossák a vasat és az agyagot. A hegytetők füves részein sötét, humuszban gazdag hegyi rétitalaj található.
A hegyi talaj sérülékeny: ha az erdőt kivágják, egyetlen zápor évszázadok humuszát moshatja le a völgybe.
🇭🇺 Magyar példák
A Bükk és a Mátra magasabb részein hegyi rétitalajok és sekély rendzinák váltakoznak.
Érdekességek
- ✨100 méter emelkedéssel a hőmérséklet átlagosan 0,6 °C-kal csökken.
- ✨A hegyi legelők talaja gyakran savanyú, ezért meszezni kell.